Több mint nyolcszázan menekülnének Romániába
Az előző esztendőben több, mint negyed millió ember szeretett volna menekültjogi státushoz jutni az Európai Unió valamely országában, ám túlnyomó többségük nem járt sikerrel. A bukaresti döntnökök még az átlagosnál is szigorúbban bírálták el a kérelmeket.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint 2010-ben összesen 257.800 személy folyamodott valamely európia uniós országban menekültjogi státushoz. A legkeresettebb ország Franciaország volt, Párizsnak 51.959 kérelmet kellett elbírálnia, megközelítőleg háromezerrel többet, mint Berlinnek (Németországban 48.490-en próbáltak szerencsét). A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Svédország került 31.875 kérelmezővel, majd Belgium (26.130), Nagy-Britannia (23.700) és Hollandia (15.100) következik. Magyarország területén 2095-en kerestek menedéket, míg Romániában 885-en.
Nem meglepő módon a legtöbb kérelmet Afganisztánból érkezők nyújtották be, szám szerint 20.500-an, Oroszország (18.500) és Szerbia (17.715) dobogós pozíciója azonban mindenképpen meglepető. Romániában szintén az afgán menekültek viszik a prímet 115 fővel, őket moldovaiak (100) és törökök (70) követik. Érdekesség ugyanakkor, hogy Magyarország muzulmánok célpontja lett, hisz a legtöbben Afganisztánból (700), Koszovóból (380) és a megszállt palesztin területekről (225) érkezők terjesztették be a legtöbb kérelmet Budapest felé.
Ami az ügyintézést illeti, Magyarországnak és Romániának van még hová fejlődnie: amíg az EU-ban a 257.800 kérelem mellett 222.100 döntés született, addig Magyarországon 2095 kérelem mellett 1040, Romániában pedig 885 kérelem mellett 425 döntés született. Ami az elbírálást illeti, Budapest tartja magát az uniós átlaghoz: a kérelmet 75%-át utasította el. Bukarest némileg szigorúbbnak bizonyult, mivel 90 pozitív ítélet azt jelenti, hogy az elbírált kérelmek 78,82%-át elutasították.
